Magyarországnak nincs szüksége semmilyen ...izmusra, sem a fedezetlen pénzükre, és EURÓPA közepén nem nekünk kell felzárkózni senkihez.
1. AZ APOSTOLI MAGYAR KIRÁLYSÁG ÖNRENDELKEZÉSÉNEK ELVE:
A Szent Korona eszme, mint Történelmi Alkotmány és az abból fakadó jogrendszer biztosítja a magyarság, valamint a Szent Korona értékrendjét elfogadó államalkotó nemzetek által alkotott Apostoli Magyar Királyság örök szabadságát, önrendelkezési jogát, amit senkinek nincs joga feladni, sem csorbítani. (Hungaria semper libera)
2. SZENT KORONA TULAJDON ELVE: Minden jog és tulajdon forrása a Szent Korona.
A nép életének létfeltételei: a föld-, a víz-, a levegő-, az energia és ásványkincsek a Szent Korona által megszemélyesített egyetemes magyarság örök és elidegeníthetetlen tulajdonában vannak, azok fölött csak a Szent Korona tagja szerezhet birtokjogot. (Sacra Corona radix omnium possessionum)
3. EGYSÉGES SZABADSÁG ELVE:
A Szent Korona országának minden tagját egy és ugyanazon szabadság illeti meg, a kötelezettségek és a jogok összhangján keresztül. (Una et eadem libertas)
4. SZENT KORONA ÉRVÉNYESSÉGE:
Mindennek az egyetemes magyar nemzetet megtestesítő Szent Korona tagok érdekében, biztonságuk szavatolására kell történnie. Minden jogszabály, továbbá a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom intézkedéseinek is meg kell felelnie a Szent Korona eszmének. (Sub specie Sacra Coronae)
5. ELLENÁLLÁS JOGA ÉS KÖTELEZETTSÉGE:
Az egyetemes nemzet minden tagjának kötelessége és joga, hogy ellenálljon és ellentmondjon minden olyan törekvéssel szemben, amely jogainak gyakorlását csökkenti, és kötelezettségei teljesítésének feltételeit korlátozza, vagy gátolja. (Jus resistendi et contradiscendi)
Az „Alkotmány” az államalkotó nemzet akarata, nem a „demokrácia” felforgató, egyenlőséget és önrendelkezést ígérő politikai eszméjének hatására a nép önkényesen létrehozott korlátlan uralmának a kifejezése önmaga fölött.
Az Alaptörvény módosítása, vagy hatályon kívül helyezése sem a Parlamenten belül többségi szavazással, sem népszavazással nem lehetséges. Módosítani, vagy lecserélni csak 2/3 os többséggel lehetne, amit jelenleg a kormánypárt bitorol, ami valójában nem más, mint egy egypárti diktatúra, amikor a kormánypárt azonos a parlamenti többséggel. Az Alaptörvényt ezért nevezhetjük nyugodtan „párttörvénynek” is.
A népszavazás lehetőségét az Alaptörvényről vagy annak módosításáról a bolsevik-kommunista megszállók már a köztársaság létrehozásakor megtiltották, ezért hiábavaló ennek érdekében aláírásokat gyűjteni. Ugyanebből az okból az Alaptörvény megtagadása sem célravezető.
Az ideiglenesnek nevezett 89-es módosítás is csak az eredeti köztársasági törvény módosítása, népszavazásra az sem ad módot, visszaállítása ilyen módon nem lehetséges, de nem is célszerű, mert az Alkotmány helyreállítására csak Orbánék Alaptörvénye ad lehetőséget a Preambulumban foglaltakkal és azzal, hogy a benne rejlő ellentmondással önmagát teszi semmissé:
„Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.”
De a záró rendelkezésekben kimondja saját érvénytelenségét is, mert saját jogfolytonosságát mégis az 1949 es törvényre hivatkozza vissza: . „Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el.”
ÉRDEKES: a II vh 45 ben tört ki, 46 ban megszálltak a németek utána az ENSZ segítségével feldarabolták az országunkat, 49 ben létrehoztak a megszállók, a bolsevik- szovjet uralom, egy köztársaságot, és ezzel önkényesen megszüntették a magyar Alkotmányt, írtak helyette egy olyat, amit rajtuk kívül senki nem fogadott el,se akkor se azóta nem volt elfogadva népszavazással,- mindez a „népek önrendelkezési jogára” alapozva, a demokrácia és népszuverenitás jegyében !!!????
Ennek a köztársaságnak az alaptörvényét nevezték el Alkotmánynak, ennek a módosítása a 89 es is, és ezt ismeri el jogelődjének a mostani Alaptörvény is! A bolsevik párturalmi rendszer az, amit le kell váltani és helyreállítani a magyar történeti alkotmányt, mert a magyar államok egymással való jogfolytonossága ezzel megszakadt. Alkotmányt csak a nemzet akaratával egyezően lehet létrehozni, alkotmánysértő törvény jogot nem alapít!
A Magyar Nemzet Alkotmánya íratlan Alkotmány, melyben a Korona, mint közjogi fogalmom, a magyar államiság szimbóluma,- jelképezi az alkotmányosságot, amit az ezeréves jogfejlődésünk alakított ki, de alapjai az „őshazáig” nyúlnak vissza. A Koronára tett eskü ezért az Alkotmányra tett eskü, amely fölött a Korona őrködik. Az Alaptörvény pedig az Alkotmányt elismerő fő-törvények rendszere, amelyek lehetővé teszik az alkotmányos állam működését, meghatározzák annak rendjét az alkotmányos értékek és rend alapján.
A köztársaságot létrehozó törvény érvénytelensége tehát ki lett mondva, de mégsem. A létrehozott állampárti diktatúra és az Alaptörvény jogalapjában lévő ellentmondás a törvény semmisségét okozva alkotmányos válságot hozott létre ,amit jogunkban áll, és kötelességünk is megszüntetni.
Már csak az a dolgunk, hogy ezt érvényre is juttassuk. Mivel a „nép a hatalmát választott képviselői útján,-kivételesen közvetlenül gyakorolhatja”, és alkotmányozni csak a nemzetnek van joga, - jogunkban áll az Alkotmány Helyreállító Nemzetgyűlést összehívni, aminek a feladata az 1949 - es köztársasági törvénnyel megszakadt jogfolytonosság helyreállítása, és egy új Alaptörvény elkészítése.
Ennek társadalmi elfogadását már népszavazással erősíthetnénk meg. Az alkotmányosság helyreállítása azt is magában foglalja, mi dönthetjük el, milyen államformában akarunk élni, és milyen formában korlátozható a hatalom gyakorlása, hogyan érvényesíthetjük akaratunkat a közügyekben, amik mindenkit érintenek.
Magyarország teljes nagycímere (gyűjtőcímere) Gatterernél (1762).
Johann Christoph Gatterer német történész, heraldikus. A tudományos heraldika, valamint genealógia és kronológia egyik megalapítója.
A címertudomány az ő munkái által érte el a legmagasabb szintet. Munkái a mai tudományos heraldika alapját képezik.
A pajzson Ausztria, Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország, Bosznia, Jeruzsálemi Királyság, India, Burgundia, Kasztília, Leon, Aragónia, Szicília, Lotaringia, Toszkána, Brabant, Milánó, Stájerország, Karintia, Krajna, Erdély, Svábország, Morvaország, Tirol, Bar hercegség, Jülich, Gorícia címerei. A pajzstartó két griff, melyek levéldíszen állnak.
A pajzs fölött hétpántos királyi korona. Mind efölött emelkedetten két repülő angyal a Szent Koronát tartja. Van még kérdés a Szent Korona fennhatóságát illetően?
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Johann_Christoph_Gatterer
http://www.wikiwand.com/hu/Címerleírás
